A kezdeményezés megragadása

Azt szoktam mondani a tanítványaimnak, főleg a fiatalabbaknak, hogy próbáljanak annyit tanulni egymástól, amennyit csak tudnak. Nekem elég egyszerű pusztán csak kijavítani a hibáikat, de más értéke van annak, amit saját kezdeményezésük és a kemény munka révén szereznek, mintha csak elmondanák és megtanítanák nekik. A kutatás folyamata és maga a tanulás tele van tapasztalattal, ami a jövőbeni növekedés elemévé válik. A „ki kiterjesztésének" egyik jelentése — amit olyan gyakran hallunk az Aikidóban — az, hogy fejlesszük ezt a fajta kutató elmét, ezt a kezdeményezést. Shoji Nishio sensei gondolatai.

2010.december 15.

Gyakorlás fogásból - miért ?

Ha új ember érkezik, hogy megtekintsen egy AIKIDO edzést, szinte majdnem minden esetben felmerül a kérdés, miért fogásból történik a gyakorlás és nem ütésből vagy rúgásból.

Vannak olyan instruktorok, akik egyszerűen csak annyit válaszolnak erre, hogy azért mert az AIKIDO-ban a kezdők így ismerkedhetnek meg leg egyszerűbben a technikákkal és ez a leg egyszerűbb módja a kapcsolatfelvételnek. Ez is lehet az okok egyike, de vajon van-e valami más magyarázat erre a nem megszokott „támadási” formára.

Az AIKIDO-nak is mint még számtalan japán harcművészetnek része a kard, a kard kihúzása és ennek megakadályozása. A különböző fogások és a fogások által megvalósított kontroll nem más, mint a kard kihúzásának, elővételének megakadályozása. Ez a „támadás” akkor lehet működőképes, ha nem pusztán fogás (kézrátétel) hanem gyenge nyomás, amely kontrollálja a kezet. A kölcsönös fejlődés, tanulás érdekében ügyelni kell arra, hogy ez a nyomás ne legyen túlzott mértékű AIKIDO gyakorlása közben.

2010.november 22.

Az Aikidoban nincs alapállás

Az alapállás konfliktus kialakulásának az alapja lehet. Következésképpen az Aikido-ban mint ilyen nem létezik. Ueshiba Sensei maga is mindig természetesen és könnyedén állt természetes tartású kézzel és lábbal függetlenül, hogy shomen vagy yokomen volt a támadási forma. Ez a testtartás helyes, elfogadja az ellenfelet és lehetőséget ad, hogy szembe nézz (állj) vele közvetlenül. Az alapállás hiánya nagyon természetessé teszi testtartásunkat, hasonlóan, mint a hétköznapi életünkben történik. Mivel harcművészetről van szó, fontos a mentális tartás, de ennek nem kell a felszínen megmutatkoznia. A testtartás akkor is természetes mikor karddal vagy bottal gyakorlunk, alapállás nélkül, egyszerűen fogjuk a fegyvert.

részlet Shoji Nishio Yurusu Budo című könyvéből

Az elfogadás harcművészete

Az Aikido megtestesítése, mint az elfogadás harcművészete három fontos dolgot foglal magába:

1. belépés (irimi)
2. meglepő, kibillentő ütés (ate)
3. kard technikák finomítása (misogi no ken).

Nem hiszem, hogy az Aikido-t harcművészetnek tekinthetjük e három elem megfelelő (mesteri) ismerete nélkül.

Az “irimi” egy fél lépés. Ez a konfliktus kimenetelének meghatározása még az érintkezés pillanat előtt. Az érintkezés pillanatában, olyan pozícióban kell lenni, hogy képesek legyünk “támadni” de az ellenfél támadása ne érhessen el. Ezt az előkészítő mozdulatot a támadás ritmusában kell végrehajtani. Ilyen mozdulatok kivitelezése nagyon nehéz a szabad-kezes technikákban, ezek fejlesztésében segítségünkre lehet, ha felfedezzük a kard és a bot használatának lehetőségeit. Ezen fegyverek bevonása az edzésekbe segít abban, hogy tisztázzunk dolgokat, mert a pontosabban meghatározott követelmények a karddal történő vágásnál és a bottal történő ütésnél jobban érthetők és könnyebben megtanulható a test helyes mozgása.

részlet Shoji Nishio Yurusu Budo című könyvéből

"People who practice Aikido should be recognized as the best artists in the world.

It is easy to create something good with good materials. However, we perform a martial art that is designed to destroy and kill people, which is something that people dislike. With these poor materials we cultivate a society of friendship and build peaceful minds, which people desire. Every Aikido technique has this heart."

Shoji Nishio, Shihan [1927-2005] Founder Nishio Ryu Aikido